Válassz úti célt, böngéssz a bakonyi látnivalók között!

Keress programot, kikapcsolódási lehetőséget a környéken! A csodalatosbakony.hu oldalán megtalálhatod az igényeidnek megfelelő vendéglátóhelyet és szállást is!

Tipp: Használd a keresés mezőt a lista szűréséhez, ha sok a találat lapozz tovább a lista alján található lapozó segítségével!

Bakonyi látnivalók térképe

Tipp: Kattints a térképen egy látnivalót jelölő piktogramra! A részletes leíráshoz kattints a linkre a bal oldalon megjelenő adatlap leírás mezőjében!

	vár, várrom, kastély, történelmi épület
	templom, monostor, vallási épület
	múzeum, kiállítás
	vallási hely, kálvária
	műemlék
	különleges hely, régészeti lelőhely, földvár

	barlang, sziklaüreg
	forrás, kút
	kilátó, kilátóhely
	különleges kirándulóhely, völgy, tanösvény
	arborétum, park, különleges erdő
	tó, víztározó, láp

A Bakony hegységről

A Bakony karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnagyobb területű, legnyugatibb tagja. Északról a Kisalföld, délről a Balaton határolja. Neve valószínüleg a bükkre, bükkösre utal. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy, a maga 709 méteres tengerszint feletti magasságával. Utána sorban Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m, Középső-Hajag 646 m, Papod 644 m. Legjelentősebb folyóvizei a Séd, a Gaja, a Gerence és a Cuha-patak.

Főként a triász és a jura időszakból származó tengeri üledékekből - mészkő, dolomit, márga - épül fel, de déli területein a vulkanikus tevékenységből származó bazalt is megtalálható. Az ősi kőzetlemez összeteredezett, néhol lesüllyedt, máshol elvetődött, vagy épp egymásra torlódott. A földtörténeti középkorban (Mezozoikum) a területet tenger borította, melynek üledékei az idők során hatalmas mészkőrétegekké tömörültek.

A hegységet a Devecser és Várpalota között húzódó törésvonal osztja két részre, az Északi- és Déli-Bakonyra. A hegyvonulatok a leggyakoribb, északnyugati szélirányra éppen merőlegesen fekszenek, ez pedig jelentős hatással van a terület éghajlatára. A legtöbb csapadék az északnyugati területekere jellemző, bizonyos helyeken az évi 800 mm-t is meghaladhatja, míg a délkeleti rész, különösen a Veszprémi fennsík sokkal szárazabb, évi 600 mm alatti csapadékkal. A Balaton-felvidéken - amely tágabb értelemben szintén a Bakony részét alkotja - pedig mediterrán éghajlati hatások érvényesülnek, így itt a nyár még melegebb, a tél pedig enyhébb, mint a hegység többi részén.

A sokszínű éghajlat a térség gazdag élővilágához is hozzájárul. A nagyvadak közül leginkább vaddisznóval, őzzel és gímszarvassal találkozhatunk itt.